Mivel meguntam kissé az egymillió fős munkatábor tervrajzának tökéletesítését, a hétvégét ismét szelektálással töltöttem. Nemcsak a könyvtáram megtisztítása, a felesleges és lelket mérgező modern irodalomtól való megszabadulás vágya hajtott – azt úgy szoktam, hogy a kidobásra ítélt világpolgár-mocskot előbb az antikvárra próbálom rásózni, és ha már ott sem adnak érte egy lukas garast se, nyílt színen tépem szét, holmi egyszemélyes performance keretében –, hanem a számítógépemen található fölös dokumentumok, fájlok és egyéb helyet foglaló kacatok kiiktatását is óhajtottam. Az egyik mappa almappájában találtam a következőt: „Novák Előd, interjú". Csak lestem. Aztán eszembe jutott, hogy annak idején a Novák, amikor még megközelítőleg sem volt olyan fontos ember, mint most, valamelyik radikális lap számára akart velem holmi interjút készíteni. El is küldte a kérdéseket, amiket én lusta voltam megválaszolni, így a nagyinterjúból nem lett semmi. Az első négy feltett kérdésre eszkábáltam össze a választ, így az emberiség szegényebb maradt.
Ám, hogy mégse jusson koldusbotra, úgy döntöttem, megosztom a pórnéppel a dokumentumot, különös tekintettel a heti anyagleadás ijesztő közelségére, mely Damoklesz kardjaként lebegett fejem felett, s munkavégzéssel riogatott.
Novák Előd interjúja Pozsonyi Ádámmal (kb. 2007 közepe)
1. Melyik nemzeti ünnepünket tartja a legnagyobbnak és miért?
– Október 23. jelenleg ez a legaktuálisabb és még ebből csináltak legkevésbé Hollywoodot. Bár próbálkoznak.
2. Mit tenne, ha egy napra Gyurcsány Ferenc bőrébe bújhatna?
– Kissé különös ez a kérdésfelvetés. Mintha ez egy vágyni való, csábos és felettébb kívánatos dolog lenne. Mintha Gyurcsány Ferenc holmi ideál lenne, ifjúsági bálvány, nemzedéki hős, egyfajta Old Shatterhand, Sztrogoff Mihály, Kinizsi Pál, de legalábbis Jim Morrison, kinek arcképével gyermekszobák falát díszítik, kinek fotográfiája horribilis összegekért cserél gazdát a feketepiacon, s a hatodik bében egy Gyurcsány-kép legalább négy matchboxot ér meg. No de nézzük. Én azt hiszem, falhoz állítanám a teljes mai hatalmi elitet, aztán sürgősen kibújnék eme kínos hacukából.
3. Mi a véleménye a felvonuló homokosok tojással való megdobálásáról?
– A szándék, a megközelítés mindenképpen helyes, de e gesztusban kissé Isten ajándékainak pocsékolását látom. Én, kérem, lövetnék.
4. Milyen nyaralásra van lehetősége?
– Mint köztudott, nem vagyok híve a migrációnak. Nem utazom sehová. Minek?
(Bombahír)
